Kapcsolat  |

Időpontfoglalás  |

+36-20-123-1234

Híres tollak, híres aláírások

A tollak sokkal több történelmi és ikonikus pillanatban szerepeltek, mint elsőre gondolnánk. Háborúkat lezáró békeszerződések, hatalmas üzletek aláírása, sztársportolók szerződtetése – mind olyan alkalmak, ahol gyakran különleges, emblematikus íróeszközöket használtak.

Ha híres aláírásokról esik szó, sokaknak talán elsőként a II. világháború lezárásához kapcsolódó események jutnak eszébe. Az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnöke, Winston Churchill bár 1945. július 27-ig töltötte be hivatalát, kulcsszerepet játszott abban, hogy mikor és milyen feltételekkel írták alá a békét.

Churchill kapcsolata a tollakkal jóval több volt, mint egyszerű használat. Politikai és írói pályája előtt újságíróként járta be a világot: tudósított a második búr háborúról, járt Indiában és Kubában is – utóbbi helyen született meg életre szóló rajongása a szivarok iránt.

Az International Churchill Society szerint kedvenc íróeszközeit eleinte a londoni Bachelor’s Clubból szerezte be, ahová húszéves korában lépett be először. 1898-ban, indiai szolgálata idején – ahol a katonai ezred egyik legjobb lovaspóló-játékosának számított – nem kedvelte a helyi tollakat, ezért levelében kérte édesanyjától, hogy küldjön neki „olyan fajtát, amilyet szeretek – a terem portása tudja.”

Az első dokumentált vásárlása a Mabie, Todd & Baird cég híres Swan töltőtollaira esett 1905-ben. Az első világháború idején Onoto tollat használt, később pedig a liverpooli J. Kearney & Co. Red Dwarf nevű, rugalmas hegyű tollait, amelyekkel finom vonalakat tudott húzni vázlatokhoz és rajzokhoz. Miniszterelnökként a tradicionális brit márka, a Conway Stewart tollai tartoztak a kedvencei közé.

Ossza meg a bejegyzést: 

Hasonló cikkek

Ki volt valójában a grafológia „atyja”?

Jean-Hippolyte Michon neve Magyarországon kevéssé ismert, pedig élete jóval izgalmasabban alakult, mint egy átlagos gyermeké a 19. századi Délnyugat-Franciaországban. Folyóiratot és társaságot alapított, kastélyt épített, tanítványai között pedig ott találjuk az ifjabb Alexandre Dumast is. A grafológiáról – vagyis arról, hogy a kézírásból következtetni lehet az ember jellemére – máig megoszlanak a vélemények. Egyesek puszta szemfényvesztésnek tartják, mások viszont hisznek abban, hogy minden leírt vonal árulkodik rólunk. Bár már az

Tovább olvasom »

A titkosírás rövid története

Amióta az ember képes írni – vagy legalábbis üzeneteket továbbítani –, azóta igyekszik azokat valamilyen módon elrejteni az illetéktelen szemek elől. A mai digitális korban ezt a szerepet részben olyan alkalmazások töltik be, mint a Signal vagy a Discord, a múltban pedig a titkosírás volt a bizalmas kommunikáció egyik fő eszköze. A titkosírás sokszor nem hagyományos folyóírást jelentett, hanem olyan kódrendszert, amelyet elvileg csak a címzett ismert. Az „elvileg” itt

Tovább olvasom »