Kapcsolat  |

Időpontfoglalás  |

+36-20-123-1234

A titkosírás rövid története

Amióta az ember képes írni – vagy legalábbis üzeneteket továbbítani –, azóta igyekszik azokat valamilyen módon elrejteni az illetéktelen szemek elől. A mai digitális korban ezt a szerepet részben olyan alkalmazások töltik be, mint a Signal vagy a Discord, a múltban pedig a titkosírás volt a bizalmas kommunikáció egyik fő eszköze.

A titkosírás sokszor nem hagyományos folyóírást jelentett, hanem olyan kódrendszert, amelyet elvileg csak a címzett ismert. Az „elvileg” itt kulcsfontosságú, hiszen a kódok feltörése sokszor a történelem menetét is befolyásolta. Az első világháború idején például a brit kódtörők megfejtették Arthur Zimmermann német külügyminiszter Mexikónak küldött táviratát, ami hozzájárult az Egyesült Államok hadba lépéséhez.

A második világháború egyik legismertebb esete az Enigma volt: a bonyolult, forgó tárcsás kódológép sokáig feltörhetetlennek tűnt, ám a szövetségesek végül megfejtették a működését, komoly csapást mérve ezzel a német hadseregre. Az amerikaiak ezzel szemben navahó indián rádiósokat képeztek ki, akik anyanyelvükön, kódszavakkal kiegészítve továbbítottak üzeneteket – rendkívül hatékonyan.

Mi a kriptográfia?

A titkosírást a kriptográfia tudománya vizsgálja. A 19. század előtt a nyelvtudomány részének tekintették, ma már interdiszciplináris területként tartják számon, amely szorosan kapcsolódik a matematikához és az informatikához. Ide sorolható a számelmélet, az algebra, a számításelmélet és a valószínűségszámítás is.

A kifejezés az ógörög kryptós („rejtett”) és gráphein („írni”) szavakból ered. A kriptográfia az elmúlt évezredekben, különösen pedig az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül.

A titkosítás lényege, hogy a nyílt szöveget (plain text) egy algoritmus segítségével titkosított szöveggé (cipher text) alakítjuk. Matematikai értelemben ez az algoritmus egy függvénynek felel meg. Léteznek olyan módszerek is, ahol a titkosított szöveg látszólag bárki számára olvasható (például latin betűkkel), ám jelentését csak az tudja megfejteni, aki rendelkezik a visszafejtéshez szükséges kulccsal.

Ossza meg a bejegyzést: 

Hasonló cikkek

Ki volt valójában a grafológia „atyja”?

Jean-Hippolyte Michon neve Magyarországon kevéssé ismert, pedig élete jóval izgalmasabban alakult, mint egy átlagos gyermeké a 19. századi Délnyugat-Franciaországban. Folyóiratot és társaságot alapított, kastélyt épített, tanítványai között pedig ott találjuk az ifjabb Alexandre Dumast is. A grafológiáról – vagyis arról, hogy a kézírásból következtetni lehet az ember jellemére – máig megoszlanak a vélemények. Egyesek puszta szemfényvesztésnek tartják, mások viszont hisznek abban, hogy minden leírt vonal árulkodik rólunk. Bár már az

Tovább olvasom »

A ceruza története röviden

Ma már készülhet fából, fémből vagy műanyagból, a lényeg mégis ugyanaz, mint százötven éve: a ceruza változatlanul fontos része az életünknek. Kevés iparág dicsekedhet azzal, hogy máig működnek az első gyárai – a ceruzagyártás ilyen. Elég csak a német Faber-Castellre vagy a Bécsben alapított, ma már Csehországban működő Koh-I-Noorra gondolni. Sőt, még egy ismert elektronikai márka neve is felbukkan a ceruzák történetében – teljesen váratlanul. A ceruza használata olyan természetes,

Tovább olvasom »