A nemzetközi tudományos közösség régóta sejtette, majd kutatásokkal is igazolta, hogy a kézírás alapvető szerepet játszik az agy működésében, a finommotorika fejlődésében és a memória rögzítésében – röviden: az emberek és társadalmunk fejlődésében. Közel tíz éve egy kis ország megpróbálkozott a teljes digitalizációval, ám hamar visszavonulót fújt – nem véletlenül.
2016-ban világszerte bejárta a sajtót a hír, hogy a Finn Oktatási Minisztérium eltörli az általános iskolai folyóírás oktatását. Ez annak ellenére történt, hogy már 2013-ban léteztek olyan kísérletek, amelyek kimutatták: azoknál a gyerekeknél, akik a kézírás helyett digitális eszközökre és billentyűzetre váltottak, rövid időn belül logikai fejlődésbeli visszaesés mutatkozott. Ráadásul a kontrollerek és érintőképernyők használata nem fejleszti kellőképpen a finommotorikus mozgásokat.
A kézírás jelentőségét azonban már jóval korábban is bizonyították. Louise Spear-Swerling amerikai kutató például 2006-ban megállapította, hogy a kézírás tanítása kulcsszerepet játszik a tanulmányi nehézségek – köztük az olvasási problémák, a nem verbális tanulási zavarok és a hiperaktív viselkedés – kezelésében. A kutatások egyértelműen rávilágítanak: a kézírás oktatásának elhagyása csökkenti az agy logikai és befogadóképességét.